Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szávuj Attila

2008. augusztus 20.

Nem mond le parlamenti képviselői helyéről, sőt mentelmi jogáról sem Adrian Nastase, mivel szerinte politikai célokra használják korrupciós dossziéit. A volt miniszterelnök ellentámadásba lendült, kijelentve: Traian Basescu államfő az, akinek le kellene mondania hivataláról, hogy folytatni lehessen a flotta- és a Mihaileanu-ügy kivizsgálását. /Szávuj Attila: Adrian Nastase nem mond le. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2008. augusztus 26.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke a két fél közeledését abban a reményben szorgalmazza, hogy újabb parlamenti mandátumhoz juthat. Szász Torót okolja azért, hogy Tőkés bírálta az MPP-t. „A Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját” – vélekedett az MPP-ről Tőkés. Szász szerint az EMNT-t nem kellene „lerántani pártpolitikai csatározások szintjére”, hanem az autonómia ügyével kellene foglalkoznia. Toró T. Tibor képviselő a Transindexnek megerősítette: háttéregyeztetések folytak az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt napokban. Szerinte a megegyezés attól függ, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, illetve hogy sikerül-e közös álláspontra jutni olyan kérdésekben, mint az autonómia, illetve a magyar egyetem ügye. /Benedek Sándor, Szávuj Attila: Toró T. Tiborral perlekedik Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2008. augusztus 26.

Hét képviselői és három szenátori egyéni választókerület határait húzták meg Hunyad megyében, ahol csak a visszaosztás nyomán kerülhet be RMDSZ-es képviselő a parlamentbe, mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Hunyad megyében élő magyar nemzetiségű szavazópolgárok aránya alacsony, 4,8 százalék. Meg kell szerezniük legalább 11 ezer szavazatot, ez 2004-ben sikerült. /Szávuj Attila: Hunyad megyei választókerületek: visszaosztásban a remény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2008. augusztus 27.

Tovább folyik a vita a színházi intézmények alkalmazottainak bérrácsát is megállapító „színháztörvény” körül. Demeter András művelődési államtitkár – a jogszabálytervezet kidolgozója – elmondta, a fizetési rácsot, ami szerint megállapítják majd a színházi intézmények alkalmazottainak béreit, beépítették az új színháztörvénybe, amit szeptember 1-jétől életbe léptetnek. Az államtitkár és Adrian Iorgulescu művelődési miniszter szerint az előző törvény „szovjetikus” volt. Ezt európaibbá, modernebbé kellett tenni. A fizetési rácsok szorzóival nem értenek egyet a szakszervezetek. Szerintük a fizetéseket meg kell emelni anélkül, hogy az elvárások megváltoznának. Ezzel Demeter András nem ért egyet. /Szávuj Attila: Modern versus „szovjetikus” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2008. szeptember 11.

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2008. szeptember 29.

Az idén először kiosztásra váró Slavici-díjről és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport sorsáról egyeztetett Budapesten a magyar szaktárca illetékeseivel Demeter András művelődési államtitkár. Hamarosan megkezdődhet a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása, miután a felek aláírják a kolozsvári városháza, a magyar és a román művelődési tárca közötti háromoldalú megállapodást az alkotás felújításáról – számolt be Demeter András művelődési államtitkár. /Szávuj Attila: Új ruhát kap Mátyás király. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2008. november 6.

A bukaresti Művészet Otthona Galériában (Galeria Caminul Artei) nyílt meg november 4-én Hunya Gábor műgyűjtő és Adrian Guta műkritikus párbeszédével a Bukarest-Budapest híd kortárs művészeti kiállítás. Ezzel egyidőben a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet egyik kiállítóterme otthont adott Hunya Gábor gyűjteménye egy részének. A kiállítás létrejöttében közreműködő Magyar Kulturális Intézet vezetője, Bretter E. Zoltán elmondta: „Napjainkban Romániában fontos vita zajlik a kultúrpolitikusok, művészettörténészek között arról, hogy meg lehet-e határozni a nemzeti hagyományt és ha igen, annak mi a tartalma. Nemrégiben néhány román művész kiállítása nyílt meg New Yorkban, illetve Bochumban, s ezek a kiállítások nagy felháborodást váltottak ki, parázs vitákat eredményeztek. Ugyanezek az alkotók ezen a tárlaton is kiállítanak és így a kiállítás igen komoly hozzájárulás ezekhez a vitákhoz. ” /Szávuj Attila Hídépítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2008. november 7.

Nemsokára kezdődik a bukaresti magyar filmhét, jelezte Demeter András államtitkár, hozzátéve, a minisztérium az idei alkalommal a fesztivál elsőszámú támogatója. Bretter E. Zoltán a bukaresti magyar kulturális intézet igazgatója szerint a november 10-e és 15-e közötti vetítéssorozatnál figyelembe vették: rendezőik első nagyfilmjeit már számos külföldi fesztiválon jutalmazták. /Szávuj Attila: Magyar filmhét Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2008. november 11.

November 10-én országszerte mintegy kétszázezer tanár, mind a négy tanügyi szakszervezet pedagógusai vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban, így tiltakoztak az ötvenszázalékos béremelést elhalasztó sürgősségi kormányrendelet ellen. Részleges volt a településeken a sztrájk, és az országban majdnem minden egyetemen oktattak is ez idő alatt. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Székely Károly Iskolaközpont és a Joannes Kajoni Iskolaközpont tanárai. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban szintén teljes iskolanap volt. /Horváth István, Szávuj Attila, Totka László: Óra helyett sztrájklecke. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2008. november 14.

Hamarosan országos program indul a „sorsukra hagyott” kastélyok és udvarházak rehabilitációjára, ezt Borbély László fejlesztési miniszter jelenti be a jövő héten. Nincs központi nyilvántartás arról, hány kastély került magántulajdonba, hány maradt köztulajdonban. Bánffy Béla 2006-ban kapta vissza családja aranyosgyéresi kastélyát az államtól. Akkor nagyon romos állapotban volt, hiányoztak az ablakok, az ablakkeretek, felszedték a padlót, a tető beázott. Azóta kijavíttatta az épületet. A papíron állami tulajdonban maradt épületekre azonban nem költenek a hatóságok, állapotuk tovább romlik. Az Országos Régészeti Adattár körülbelül hatvan kastélyt, tizenkilenc palotát, nyolc udvarházat tart nyilván Romániában. Sokuk nagyon leromlott állapotban van, megmentésüket csak magánszemélyektől és alapítványoktól várhatják, az állam egyelőre nem hajlandó erre pénzt költeni. A legtöbb Kolozs és Maros megyében van: tíz, illetve tizenhét. Erdélyben körülbelül harminc család kapta már vissza kastélyát, udvarházát a Castellum Alapítvány adatai szerint. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai kastély felújításába kezdett bele néhány éve. Az épület restaurálásához legalább tízmillió euróra van szükség. Mostanáig az összeg tizenöt százalékát sikerült a pályázatokon elnyerniük. Kovászna megyében négy nagy család kapott vissza kastélyt, illetve kúriát. „A Mikesek mindkét ága – a zabolai és az uzoni Béldi is – visszaszerezte tulajdonát” – nyilatkozta Hlavathy Izabella építész, a Kovászna megyei művelődési igazgatóság tanácsosa. A zabolai épület felújítása megkezdődött, körülbelül tízmillió eurós befektetés kell a teljes helyreállításhoz. Az uzoni Béldi-kastély visszajutott Mikes Zsigmond családjának tulajdonába. A kastély elég jó állapotban van. /Fleischer Hilda, Szávuj Attila: Omladozó „állami” kastélyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2008. november 28.

Markó Béla fenntartja, hogy az erdélyi magyar közösség nem tud örülni december elsején a román nemzeti ünnepnek. Ezt Markó, az RMDSZ szövetségi elnöke azután hangoztatta, hogy több román politikus és a sajtó ellenségesen fogadta a kampányzáró beszédét. Hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéretek ellenére a romániai magyar közösség egy sor jogától esett el. „Ilyen például az autonómia, az önigazgatás saját választott képviselők révén és még számtalan kötelezettség, amelyeket nem tartottak tiszteletben. Ellenkezőleg: a román államhatalom beolvasztási politikát gyakorolt, sok esetben elnyomta a magyar kisebbséget”, fejtette ki a politikus. A szövetségi elnök hozzátette, fenntartja kijelentését, miszerint Romániában hetven éves agóniát jelentett az 1918–1989 közötti időszak a magyar közösség számára. „Csak 1989 után, amikor bekapcsolódtunk az ország politikai életébe, próbálkozhattunk az elnyomás megszüntetésével, és sikerült lassanként visszaszerezni jogainkat” – mondta az RMDSZ elnöke. /Szávuj Attila: Markó Béla nem visszakozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Daniel Buda kolozsvári PD-L elnök szerint Markó Béla ezen kijelentésével meg akarta ingatni a román állam egységét, és nem szabadna „román földre tennie a lábát”, amíg megkérdőjelezi az egységes román nemzeti államot. /Berszán Réka: Markó: December elseje a jogfosztás napja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2008. december 24.

Átadták hivatalukat a PNL–RMDSZ-kormány miniszterei utódaiknak. Az új kormány első ülésén máris szigorúan lépett fel: határt szabott az állami vállalatok igazgatóinak fizetésének, míg az új szállításügyi miniszter, Radu Berceanu huszonnégy igazgatót menesztett. A magyar intézményvezetők bizakodóak tisztségben maradásukat illetően, Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint azonban bizonytalan az állásuk. Zárt ajtók mögött történt december 23-án a miniszterelnöki tisztség átadása Calin Popescu-Tariceanu leköszönő kormányfő és a helyébe lépő Emil Boc között. Felső határt szabtak az állami ügynökségek és vállalatok igazgatói fizetésének az új kormány december 23-án tartott első ülésén: nem kaphatnak nagyobb fizetést, mint egy államtitkár, azaz 4800 lejnél többet. /Bogdán Tibor, Szávuj Attila: Stafétaváltás után magyartalanítás? Új miniszterek, új ígéretek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2009. január 7.

„Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A szlovák katolikus egyház ezzel szemben azt állítja, hogy nagyon jól gondoskodik a magyar hívőkről, Csáky Pál pedig „ismételten átlépte a politikai pártok elnökei számára kiszabott határt”. A Magyar Katolikus Püspöki Kar részéről az ügyben nem állt rendelkezésre kompetens nyilatkozó. Jozef Kovácik, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője szerint „Csáky beavatkozott a katolikus egyház belső ügyeibe”, a többéves előkészítés után tavaly megtörtént átszervezéssel kapcsolatban pedig a katolikus egyház álláspontja változatlan. Szerinte a magyar hívőknek olyan püspökeik vannak, akik gondoskodnak róluk, és folyékonyan beszélnek magyarul. Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök szerint Szlovákiában ez régi probléma. „Tudom, hogy igénylik a magyar nyelven beszélő püspököt, de sajnos ott van a szörnyű nacionalizmus, ami a szlovák nemzetiségű püspököket is elragadja – ami nem helyes, nem keresztény dolog” – fogalmazott Potyó. Szerinte vannak párhuzamok a szlovákiai helyzet és a hazai csángó probléma között. „Annak köszönhetően hogy az évek során nem volt meg a megfelelő magyar képzés, kikerültek és kikerülnek olyan papjaink, akik a román nemzetiségű görög katolikus vagy ortodox papok között próbálják bizonyítani a gyanúsnak tűnő maguk románságát” – mondta. Hozzátette: „A csángó, magukat románnak tartó papjaink katolikus szempontból teljesen rendben vannak, nemzeti szempontból gond van, így ezekben az esetekben kicsit ráhajtanak, hogy bizonyítsák azt, hogy ők mennyire románok. Ezekről persze mi tudunk, és természetesen nem nézzük jó szemmel, de a katolikus kánonjog, egyházjog az egyházmegyéket külön, majdnem sérthetetlen határokkal veszi körül, amibe nem lehet beavatkozni – a megyés püspök a felelős mindenért, mondhatni ő a mindenható. ” /Kánya Gyöngyvér, Szávuj Attila: Magyaroknak nem jár püspök? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2009. március 13.

Az Európai Unió tagállamai közül Romániában sarcolják meg a legtöbb adónemmel az állampolgárokat, 113 illetéket tartanak számon, az Európai Bizottság (EB) arra szólítja fel Bukarestet, csökkentse az adók számát, jelentette ki Leonard Orban európai biztos, az európai ügyek parlamenti bizottságával folytatott megbeszéléseit követően. /Szávuj Attila: Orban intése: túl sok az adónem. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2009. április 2.

A román gyógyszerek 25 százalékának emelkedett az ára termékenként körülbelül egy lejjel. Az importorvosságok ára tíz százalékkal csökkent, ezzel könnyítik a lakosság hozzájutását az orvosságokhoz. Az új árpolitika a minisztérium becslése szerint 110 millió eurós megtakarítást hoz a tárcának. A megtakarított összeget a folyamatban lévő, valamint új programok fejlesztésére fordítják, jelentette be Ion Bazac egészségügyi miniszter. /Szávuj Attila: Több mint százmillió eurós megtakarítás a gyógyszerárakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 29.

Április 28-én a Magyar Kulturális Intézettel közösen szervezett kulturális esttel zárta bukaresti útját az erdélyi unitárius egyház új vezetősége, akik bemutatkozni látogattak el a fővárosba. A múlt hónapban beiktatott Bálint-Benczédi Ferenc püspök a bukaresti egybegyűltekhez intézett köszöntőbeszédében röviden az erdélyi unitáriusok történetét elevenítette fel. Ezt követően Albert Júlia színművész Márai Sándor Sakk, illetve Titkos szám című művei alapján készült előadását láthatták a jelenlévők. /Szávuj Attila: Bukaresti híveihez látogatott az új unitárius püspök. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

2009. május 8.

Romániában május 8-án kezdik európai parlamenti korteshadjáratukat a romániai pártok, hat párt, egy pártszövetség és két független indul. Az RMDSZ és az EMNT által közösen indított Magyar Összefogás Listája 2-4 mandátumot hozhat a romániai magyar közösség számára. A két magyar szervezet jelöltjei külön kampányolnak. Sógor Csaba karavánja Csíkszeredából indul, Winkler Gyula pedig Kolozs megyével kezdi. „A Tőkés-kampány szinte mindennap magában foglal valamilyen eseményt” – magyarázta Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyen rangsorolt jelölje, az EMNT alelnöke és kampánykoordinátora. A rendőrség próbálta megakadályozni Kovács Péternek, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének választási kampányát a Szatmár megyei Kálmánd községben. /Moldován Árpád Zsolt, Szávuj Attila: Indul a kampánygépezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2009. május 11.

A tagországok közötti parlamenti együttműködés hatékonyságát növelné és a regionális fejlesztésre fordítana nagyobb figyelmet Borbély László, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros elnöke – hangzott el a hétvégén Bukarestben, a KEK parlamenti dimenziójának (PD) tanácskozásán. A 18 tagállamot számláló KEK tanácskozását a jelenlegi elnök azzal a céllal hívta össze, hogy a tagországok parlamentjeinek együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen használni. /Szávuj Attila: KEK-egyeztetés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2009. május 13.

Az erdélyi Magyar Összefogás támogatását kérte május 12-én Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökétől, aki egy magyar parlamenti küldöttség élén érkezett a román fővárosba. “A magyar összefogás sikerében mi nagyon bízunk és úgy gondolom, hogy nem lehet magyar érdek, hogy ne legyenek magyarok az európai parlamenti választáson” – mondta Németh Zsolt, aki Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével is találkozott. /Szávuj Attila: Parlamenti vizitben. Támogatást kért Markó Béla a magyar összefogáshoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2009. június 2.

Civil szervezetek tüntettek június 1-jén Bukarestben a művelődési minisztérium épülete előtt, arra kérve Theodor Paleologu minisztert, hogy a megyei kulturális igazgatóságok vezető posztjaira kiírt versenyvizsgát ismételjék meg. Más intézményekkel ellentétben nem történt „etnikai tisztogatás” a két székely megye művelődési igazgatóságainak élén, továbbra is magyar nemzetiségűek maradtak az intézményvezetők. Háromszéken a kormánypártok megtartották tisztségében az eddigi magyar igazgatót, Bartók Botondot, aki eddig is inkább a román pártokkal ápolt szorosabb kapcsolatokat. A Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság élére négyen is pályáztak, közülük Bákai Magdolna, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója került ki győztesen. /Horváth István, Kovács Zsolt, Szávuj Attila: A magyarok maradnak. Új vezetők kerültek a megyei kulturális igazgatóságok élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2009. június 4.

Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke kiemelte, hangsúlyos probléma a települések mellett elhaladó folyóvizek szennyezettsége, a városgazdálkodási szervek kevés figyelmet szentelnek a távozó szennyvizekre. Ez a helyzet például a Csíkszeredán átfolyó Oltnál is. Ezeket a problémákat jobb csatornarendszerek kiépítésével kellene kivédeni. Kevesebb figyelmet kapott a marosvásárhelyi Azomures kombinát levegőszennyezése. A környezetszennyező vállalatok miatt Kiskapus, Zalatna, Nagybánya, Nagyvárad, Vajdahunyad a leginkább veszélyeztetett terület. /Szávuj Attila: Szennyezettek a folyóvizek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2009. június 23.

Kétszer is fellépett a hétvégén zajló bukaresti, Zenék és hagyományok a Cismigiu parkban nevet viselő nemzetközi folklórfesztiválon a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. /Szávuj Attila: Székely táncok Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2009. július 13.

Az ősszel Romániában tartandó újabb magyar–román közös kormányülés előkészítését tekintette át Szabó Vilmos magyar külügyminisztériumi államtitkár hétvégi bukaresti tárgyalásain. A lehetséges témakörei között szerepelnek az európai uniós projektek, az energiaügyi együttműködés, az utak és határátkelők korszerűsítése, a Duna-stratégia, a régiós fejlesztések. A magyar fél emellett megerősítette az Emil Boc miniszterelnök budapesti látogatására szóló meghívást. Ezt augusztus 12-re időzítenének – arra a napra, amikor a Puskás Ferenc Stadionban a két ország nemzeti labdarúgócsapata barátságos mérkőzést játszik a Veszprémben meggyilkolt román kézilabdázó, Marian Cozma emlékére. A kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének a lehetőségéről is beszéltek, ezen Szabó Vilmos szerint mihamarabb át kellene tekinteni az előző két találkozó dokumentumait, amelyekből eddig nem született még jegyzőkönyv. Megvitatták a romániai magyar intézményvezetők tömeges leváltásának az ügyét is. A román fél szerint nincs szó a magyar kisebbséget hátrányosan érintő megkülönböztetésről. A magyar fél viszont úgy tartja: nem függhet választási eredményektől az, hogy a 30 és 80 százalék közötti arányban magyar lakossággal rendelkező területeken a helyi intézményekben ennek a kisebbségnek saját képviselői legyenek. Szabó Vilmos a hivatalos tárgyalások előtt az RMDSZ bukaresti székházában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnökkel is. /Szávuj Attila: Leváltásoktól futballmeccsig. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2009. július 15.

Közel két éve tartó folyamatos egyeztetés után július 14-én véglegesítették a román– magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét, amely összegzi az eddigi eredményeket és a jövőbeni vállalásokat a két országot érintő együttműködési kérdésekben, közölte Bukarestben Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, miután a testület társelnökeként román kollégájával, Bogdan Aurescu külügyi államtitkárral tárgyalt. Gémesi elmondta: a magyar igazgatók leváltását is felvetette román kollégájának. „Mi elmondtuk, hogy szerintünk a hivatalvezetők szintjén is be kellene tartani az adott régió etnikai arányait. A román fél azt az ismert álláspontját mondta el, hogy teljesen törvényes, a kormányváltás után szükségszerű megoldás volt a hivatalvezetők leváltása” – számolt be Gémesi. Gémesi Ferenc fontosnak nevezte, hogy senkinek ne legyen hátránya Romániában pusztán abból, hogy magyarul tanul. Megfogalmazta a magyar igényt, miszerint a jelenleg több mint kilencven százalékban Magyarország által támogatott Sapientia egyetem működtetéséhez a jövőben a román állam is járuljon hozzá anyagilag. Megfogalmazódott: a vegyes bizottságnak legyen betekintése abba, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kétnyelvűséget miként alkalmazza a gyakorlatban. A társelnökök a jövőben közös látogatások keretében vizsgálják meg, hogyan érvényesül az anyanyelvi oktatás a romániai magyar és a magyarországi román intézményekben. A kommunista rendszer által elkobzott javak visszaszolgáltatásának témája is szerepel a jegyzőkönyvben. /Szávuj Attila: Román-magyar vállalások. Bukarestben véglegesítették a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2009. július 21.

A megfelelő információáramlást szeretné nyújtani a könyvtáraknak a Biblionet néven meghirdetett program, amelyet Bukarestben mutattak be. A program első körében Hargita, Bihar, Szilágy és Máramaros megyék központi és helyi könyvtárai is részt vesznek. A programnak köszönhetően megközelítően ötmillió embernek nyílik a közeljövőben lehetősége ingyenes számítógép-, szoftver- és internethasználatra az ország könyvtáraiban. Emellett a könyvtári alkalmazottak megfelelő szakmai felkészítésben részesülnek. A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár vezetői szerint ez a program lehetőséget ad arra, hogy a helyi könyvtárak megfeleljenek a modern társadalom igényeinek. /Szávuj Attila: Biblionet csalogatónak. Ötéves program keretében korszerűsítenék a könyvtárakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2009. november 12.

Állandó forgatócsoportot létesített nemrégiben a román fővárosban a Duna Televízió. „Nem egy bukaresti stúdió, hanem egy állandó stáb létrehozásáról van szó, hiszen komplett és önálló bukaresti stúdió fenntartására a Duna TV-nek nincs pénze” – magyarázta a Duna Televízió illetékese. A kétszemélyes stáb tagjai Stanik Bence riporter és Szávuj Attila operatőr. /Farkas István, Kánya Gyöngyvér: Bukaresten átfolyó Duna. Állandó stábot foglalkoztat a magyar csatorna a román fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998